Összes oldalmegjelenítés

2011. augusztus 13., szombat

children of distance.


Várj, csak egy pillanat,
Amíg végig simítom az arcodat
Gyere ülj ide mellém, hadd súgjak valamit
A kapocs közöttünk mi kettőnket alakít
Nem kell más, nem érdekel senki
Tőlem Téged senki nem tud elvenni
Hogy veled maradok-e? Tudod a válasz...
Amíg csak élek mindig nyújtom a támaszt
Itt vagy mellettem, más nem számít
Lelkem egy szikla, de szemed meglágyít
.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése